Hotel Kék tó

Balatonszárszó

Get Adobe Flash player

Balaton

 


A Tó fekvése, jellemzői:
A Balaton Közép-és Nyugat-Európa legnagyobb tava, partvonalát négy megye határolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó átlagos vízmélysége 3 méter (legmélyebb, 11-12 méteres részét a Tihanyi-félsziget csúcsánál találjuk), hossza 77 km, területe 600 km2, vízmennyisége 1800 millió m3. Középvízállás mellett a partvonal hossza 195 km. Legszélesebb Balatonfűzfő és Siófok-Sóstó között itt majdnem 17 km. Legkeskenyebb része, a Tihany-Szántód szoros közel 1 km-re szűkíti, két részre osztja felszínét. Vízutánpótlását a csapadék, a Zala folyó és az északi partvidék patakjai szolgáltatják, levezetését a Sió- csatorna oldja meg.

A vidék éghajlata:
A Balatoni nyár május végén kezdődik, a fagyosszentek elmúltával. Június elején gyakoriak az esőzések, a napi középhőmérséklet azonban már eléri a 20 fokot. A kánikula június végétől augusztus végéig tart, ebben az időszakban hatalmas zivatarok szokták felüdíteni a fülledt levegőt (éppen ezért a térségben már 65 éve viharjelző rendszer működik, ma már fényjelzés formájában: a partvonalon több ponton elhelyezett viharlámpák percenkénti 30 felvillanása az első fokú, percenkénti 60 felvillanása pedig a másodfokú viharjelzés érvényességét mutatja). Szeptember közepe táján kezdődik és októberbe is átnyúlik az a derűs, száraz idő, amit vénasszonyok nyara néven ismerünk. Télen a sekély vizű tó hamar lehűl, befagy, és a 20-40 cm vastagságú hatalmas jégpáncél kitűnő sportpályát alkot a korcsolyázás szerelmeseinek.

Történelem:
A rómaiak a Lacus Pelsó nevet adták a tónak, és majorságokat, villákat építettek a part vidékén. Az északi oldalon szőlőt telepítettek a napos lankákra. A szlávok, kiterjedt mocsárvidéke miatt, Balatonnak hívták. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket, majd megtelepedve megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Az Árpád-házi I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi bencés apátságot. A XII-XIII. században sok faluban kőtemplom épült, később pedig megindult a mezővárosok fejlődése is. A XVI. században megjelent a török, a 150 éves uralom idején igencsak megfogyatkoztak a déli part települései, csak Fonyód vára maradt magyar kézen. Az északi part mentén létrejött a magyar végvárrendszer, melynek várai (Veszprém, Keszthely, Nagyvázsony és Sümeg) a kuruc háborúk idején (1704-1709) ismét fontos szerepet játszottak. A reformkor polgárosodása új korszakot nyitott a Tó idegenforgalmi életében: 1728-ban megépült az első fürdőház, a század végén pedig a kisebb-nagyobb nyári lakok mellett már rangos szálloda is épült. Az 1800-as évek közepétől megjelentek az első gőzhajók, majd 1861-ben megnyílt a déli vasút, amely igencsak serkentőleg hatott a gyógyfürdő- és üdülőéletre. Balatonfüred a század végére valóságos országos központtá vált: a kor társadalmi és politikai vezéralakjai, az irodalmi élet nagyjai itt adnak egymásnak találkozót. Az 1900-as évek elején meginduló iparosodás, valamint az északi part mentén haladó vasútvonal, a lakosság további gyarapodását eredményezték. 1920 és 1940 között számos magánvilla, társas üdülőház, szálloda és panzió létesült. Szanatóriumok sora nyílott a gyógyvízforrásokra épülve Hévízen és Balatonfüreden. A II. Világháború meglehetősen nagy pusztítást végzett a Balaton menti üdülőhelyeken, de az újjáépítés tervszerű kivitelezése ezt a különleges tájat mára hazánk egyik leglátogatottabb térségévé tette.


Érdekesség: a tihanyi visszhang
A XVIII. század közepe óta létezik, azaz a jelenlegi apátság felépítése óta, ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. Bár a domb és a templom közé ültetett fák megerősödött lombja, valamint a fokozott zajjal járó idegenforgalom időközben lecsökkentették erejét, a tihanyi visszhang ma is sok látogatót vonz. A visszhang-dombra épített víztartály tetején jelenleg étterem üzemel.

 

 

Látnivalók

A Balaton partján található kastélyok máig őrzik a magyar arisztokrácia fénykorának emlékét. Csetényben található a Holitscher-kastély, melynek elődjét, egy barokk kúriát, az Eszterházy család építtette az 1700-as évek első felében. Lovászpatonán, egy gyönyörű védett park közepén áll a ma iskolaként üzemelő Somogyi-kastély, amely a XVIII. század végén épült, késő barokk stílusban. Bakonyolszlop főutcája mentén, vén fák között található a ma iskolaként és gyermekotthonként üzemelő Eszterházy-kastély. Szigliget szívében található egy másik Eszterházy-kastély, amely a XIX. század elején épült, ma alkotóházként üzemel, és hatalmas védett park veszi körül, több mint 500 féle fával és cserjével. Magyargencs szép neobarokk építménye a Széll-kastély, amely szintén általános iskolaként üzemel. Dákán a Nádasdy család 1820-as években épült kastélya található, amely később Batthyányi Lajos özvegyének tulajdona lett, jelenleg pedig szociális otthon, parkja engedéllyel látogatható. Pápakovácsiban található a XVIII. században klasszicista stílusban épült Somogyi-kastély, ma általános iskola. Dobán egy nagy kiterjedésű arborétum közepén szanatóriumként üzemel a klasszicista stílusú Erdődy-kastély, amelynek építéséhez Somlóvár köveit is felhasználták. Nyírlakpusztán, Sümeg közelében egy védett park ad otthont a XVII-XVIII. században barokk stílusban épített, majd később romantikus stílusban átalakított és kibővített Tarányi-kastélynak, amely jelenleg szociális otthon. Lesencetomajon a falu közepén szintén szociális otthonként üzemel az 1752-ben barokk stílusban épült Nedeczky-kastély. Szentkirályszabadján a polgármesteri hivatalnak a XVII-XVIII. század fordulóján barokk stílusban épült Talián-Horváth-kastély ad otthont. Nagyvárzsonyban található a Zichy család 1762-ben barokk stílusban épült, majd 1815-ben klasszicista stílusban részben átalakított, védett parkkal övezett kastélya, amely ma szállodaként üzemel, és kedvelt bázisa a Balaton-felvidéki lovas turizmusnak. A Zichy család másik kastélya Várpalotán található, barokk stílusban épült 1715-ben, később neoreneszánsz stílusban lett átalakítva, Ybl Miklós tervei alapján. A történelemben még régebbi időket idéznek a Balaton környéki várromok. Bakonybéltől északra, a Tönkölös-hegy északi lejtőjén, az erdő mélyén találhatók Bakonyújvár turistajelzéseken egyórás sétával elérhető falmaradványai. A Bakony északnyugati peremén, Döbrönte felett a sziklagerincen magasodnak Szarvaskő várának romjai. Városlődtől északra, alig két kilométerre, a Csiga-hegy vonulatának északi csücskében omladozik a két turistaúton megközelíthető Hölgykő vára. Bánd határában, a Séd-patak feletti sziklaszirten találjuk Essegvár romjait. Pécselyről a kék vár turistajelzésen mintegy két kilométeres sétával érhetők el Zádorvár romjai, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tihanyi-félszigetre. Várpalota belterületén szabályos alaprajzú, valaha négy saroktornyos erődítmény romjai állnak, és adnak otthont az ország egyetlen vegyészeti múzeumának, valamint egy bányászattörténeti gyűjteménynek. Innen a piros turistaúton, északi irányban mintegy 4 kilométeres távolságra, a Fajdas-hegy északkeleti előormán található Pusztapalota romjai. Veszprém vára a megyeszékhely szívében egy 40 méter magas észak-déli irányú sziklaszirtre épült, bronzkori földvár sáncait használva alapként. A Veszprém-Győr közötti 82-es út mentén magasodik Csesznek vára. A Balaton-felvidéki bazaltkúpok egyik északra eső tagján, a Somlón vigyázzák az alattuk elterülő történelmi borvidéket Somlóvár falai, amelyek Doba és Somlóvásárhely településekről rövid, mintegy három kilométeres túrával érhetők el a jelzett turistautakon. Vázsonykő vára Nagyvázsony szívében emelkedik, a Veszprémet Tapolcával összekötő, valaha Budáról Itáliába vezető út mentén. Hegyesd és Csobánc, a két szomszédvár. Tapolcától keletre, az Eger-víztől északra található az előbbi, délre az utóbbi, és két őrtoronyként vigyázták a Veszprém és Tapolca közötti utat. Egykor a Balaton szigetét képező vulkáni kúpon állnak Szigliget várának romjai, amelyek a településről rövid sétával közelíthetők meg, és az egykori öregtorony mellől szemet gyönyörködtető látvány a Balatonra, a Tapolcai-medencére, valamint a Keszthelyi-hegységre. Sümeg erődítménye kopár, füves mészkőcsúcson, a város felett emelkedik a magasba.



HOTEL KÉK TÓ